Prebiotikumok, probiotikumok – mi a különbség?

Rengeteg szó esik manapság a pre- és probiotikumokról – de vajon tudjuk-e, mi köztük a különbség? Röviden összefoglalva, a probiotikumok a szervezetünk számára nagyon fontos és hasznos baktériumok, a prebiotikumok pedig ezeknek a baktériumoknak a táplálékai, ezeket fogyasztják. Az alábbiakban részletesen is bemutatjuk, mit érdemes tudni a prebiotikumokról és a probiotikumokról. 

Mi a prebiotikum?

A prebiotikumok olyan fermentálható (erjeszthető) rostok, amelyeket mi magunk nem tudunk megemészteni, de táplálékul szolgálnak a vastagbelünkben élő hasznos mikroorganizmusok számára. Főként baktériumok és élesztőgombák érzik jól magukat ezektől az anyagoktól. Az ilyen rostok közé tartoznak pl. a pektinek, a béta-glükánok, a frukto- és galakto-oligoszacharidok, egyes poliszacharidok (pl. az inulin vagy épp a rezisztens keményítő). 

A prebiotikumok közé tartozó inulint és oligofruktózt leginkább a bifidobaktériumok képesek felhasználni. A hasznos bélbaktériumok száma ennek köszönhetően emelkedni tud. Ennek következménye pedig, hogy az olyan betegségeket okozó bacilusok, mint például az E. coli vagy egyéb vírusok, nem tudnak elszaporodni. 

Mivel a prebiotikus rostok szelektíven hatnak, azaz tényleg elsősorban a hasznos mikrobákat táplálják. Rendszeres és kellő mennyiségű bevitelükkel kedvező irányba befolyásolhatjuk bélflóránk összetételét, és meggátolhatjuk a patogén baktérium- és élesztőfajok, élősködők és vírusok elszaporodását. 

Miben található prebiotikum?

A prebiotikumok fő élelmi forrásaik között találjuk a csicsókát, a cikóriát, a hagymaféléket, számos gyümölcsöt (almát, körtét, banánt, avokádót stb.), a hüvelyeseket, az olajos magvakat és dióféléket, egyes teljes értékű gabonákat (pl. az árpát és a zabot), a spárgát, és sok egyéb zöldségfélét. Fogyaszthatunk továbbá prebiotikus rostkészítményeket is; ilyen például a Toman ROST+ por.

A prebiotikum megfelelő mennyisége

A prebiotikumok sok-sok pozitív hatásának megtapasztalása érdekében fontos, hogy megfelelő mennyiségben juttassuk be a szervezetünkbe. A meghatározott minimum mennyiség ehhez 5 gramm naponta. A túlzott prebiotikum bevitelénél vigyáznunk kell arra, hogy puffadást és akár hasmenést is okozhat túl magas mennyiségben. Az érzékenyebb bélrendszerrel rendelkezők különösen figyeljenek erre, náluk ugyanis a túl sok prebiotikum bevitelének negatív hatásai előbb jelentkeznek, akár már napi 10 gramm bevitele esetén is.

A prebiotikumok hasznos hatásai 

A prebiotikumok a hasznos bélbaktériumok számára táplálékot jelentenek, és ezen felül még több hasznos hatásuk van. A vízben oldódó rostok bontásakor a vastagbél pH értéke megváltozik, ennek következtében pedig savas vegyhatású melléktermékek keletkeznek. Ez azért fontos, mert a bélben található hasznos baktériumok szaporodásának jobban kedvez, ha a pH savas. 

A prebiotikumok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, illetve az LDL koleszterin és triglicerid mennyiségét a vérben. A prebiotikumok a helyes vércukorszint beállításához is hozzájárulnak. Segítenek a szervezetnek az ásványi anyagok felszívódásában, illetve a rákkeltő anyagok megkötésében is. 

A prebiotikumok csökkentik továbbá a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, illetve a metabolikus szindróma megjelenésének lehetőségét. Ennek a rendkívül elterjedt betegségnek jellemzői az elhízás, a kóros vérzsír összetétel, a magas vércukorszint és a magas vérnyomás is. 

A prebiotikumok fokozzák a probiotikumok szaporodását, illetve a vitamin előállító képességüket is. Ennek következtében nő a B7-, a B12- és a K-vitamin termelése.

Mi a probiotikum?

Probiotikumnak magukat a szervezetünkre nézve hasznos mikroorganizmusokat nevezzük. Többségük születésünktől fogva megtalálható a vastagbelünkben. A probiotikumok baktériumok, amelyek az emésztőrendszerünkben fejtenek ki jótékony hatást. 

Az emésztőrendszer megfelelő működésének egyik legfontosabb alappillére a megfelelő bélflóra. A probiotikumok az egészséges bélflóra fenntartásában segítenek. 

Miben található probiotikum?

A probiotikumok számára „csupán” a táplálékot kell biztosítanunk, a fent említett prebiotikum-források rendszeres fogyasztása révén. Egy részüket azonban kívülről, étrendi úton is bevihetjük szervezetünkbe. Probiotikumokat tartalmaz többek közt az élőflórás natúr joghurt és kefir. Továbbá sok egyéb fermentált, hőkezeletlen élelmiszer is, pl. a savanyú káposzta, a kimcsi, a kovászos uborka, a natto, és a tempeh. 

Léteznek ezen kívül étrendkiegészítőként forgalmazott probiotikum-készítmények is. Ezek fogyasztása különösen a bélflóra egyensúlyának felborulása esetén megfontolandó.

A probiotikumok hasznos hatásai

A probiotikumok az emésztőrendszer megfelelő működéséhez szükséges egészséges bélflóra fenntartása mellett további hasznos hatásokkal is rendelkeznek. A probiotikumok megvédik a szervezetet az emésztési és felszívódási zavarok okozójaként megjelenhető káros baktériumoktól és gombáktól. A probiotikumok erősítik az immunrendszer működését. Segítséget jelentenek a gyulladások csökkentésekor, illetve a rák kockázatát is csökkentik.