A hízás folyamata, típusai és kockázatai – Toman Diet

“Szántó Diána dietetikus időről időre tippekkel és jó tanácsokkal lát el bennünket, hiszen hitvallása, „hogy elhatározással, akaraterővel, apró változtatásokkal és odafigyeléssel sokat tehetünk egészségünk érdekében.” 

Hízás – statisztikák

Szántó Diána

A fejlődő országokban – így hazánkban is – óriási gond az elhízás. Az elhízottak aránya a felnőtt lakosság körében Európában hazánkban a legmagasabb, míg világviszonylatban negyedik helyen állunk, USA, Mexikó, valamint Új-Zéland után. 

A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság és a Novo Nordisk kérésére készült reprezentatív kutatás alapján a résztvevők 34 százaléka túlsúlyos, 28 százaléka pedig valamilyen mértékben elhízott volt. Hazánkban a felnőttek körében az elhízottak aránya a lakosság nagyjából harmadát teszi ki, a túlsúlyos magyar felnőttek pedig ennél is többen vannak.

A világban nagyjából 671 millió ember számít elhízottnak és több mint 2 milliárd ember túlsúlyosnak tekinthető. Ehhez gyakran párosul valamilyen érrendszeri betegség, szívbetegség vagy cukorbetegség. Az elhízás következményeibe a WHO adatai szerint körülbelül 2,8 millió ember hal bele évente.

De hogyan eredményez a többletkalória túlsúlyt, és az esztétikai problémán kívül milyen egészségügyi kockázatokat jelent?

A hízás okai

Ha túl sok kalóriát fogyasztunk el és emellett keveset, vagy egyáltalán nem mozgunk, hízni fogunk. Természetesen ez egy (relatíve) hosszabb folyamat- attól nem fogunk hízni, ha egyszer többet ettünk a szükségesnél. A szükséges kalóriamennyiség minden embernél más, hiszen függ például az életkortól, nemtől, fizikai aktivitástól. A hosszabb folyamat is csupán néhány napot jelent, ha pár napig, vagy egy hétig folyamatosan több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit szervezetünk felhasznál, máris többet mutathat a mérleg. 

Testsúlyunk változásához azonban nem csak táplálkozásunk, hanem hormonrendszerünk is hozzájárul. A pajzsmirigy túlzott működése változatlan étkezési szokások mellett is fogyást eredményezhet, míg alulműködése hízást okozhat. A zsírsejtekben termelődő ún. adiponektin hormon zavaránál is súlyfelesleg alakulhat ki. 

A zsigeri zsír

Az ún. viszcerális, vagyis a zsigeri zsír a hasüregben található, a belső szervek körül. A zsigeri zsírok hormonokat, valamint olyan anyagokat termelnek, amelyek negatív hatással vannak egészségünkre. Valójában ezek az ún. láthatatlan zsírsejtek sokkal nagyobb problémát jelentenek, mint a látható zsírréteg. A magas viszcerális zsírmennyiség komoly kockázati tényezőt jelent például a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, valamint bizonyos daganattípusok kialakulásában. Ráadásul önmagában testsúlyunk, valamint a BMI érték sem alkalmas a zsigeri zsír meghatározására- így lehet a normál tartományban akkor is, ha magas a belső szervek körüli zsírmennyiség. Ennek meghatározásához egy komplex testösszetétel mérés szükséges, ami például azt is megmutatja, hogy mennyi testünk izomtömege és eloszlása.

A hízás két típusa

A súlyfelesleg lerakódása szerint két típusról beszélhetünk. Az alma típusú hízásnál a felesleg elsősorban a hasra, mellre, arcra rakódik, míg a végtagok vékonyabbak. Egészségügyi kockázat szempontjából ez a típus a magasabb rizikófaktorú, hiszen a hasi hízás a zsigeri zsír, valamint a has tájékán a bőr alatti zsírszövet felszaporodását jelenti. Ahogy az már fentebb említésre került, a magas zsigeri zsírmennyiség komoly kockázatot jelent a különböző krónikus betegségek kialakulásában.

A körte típusú hízásra jellemző a csípőn, a combokon, fenéken, valamint a has alsó részén lerakódott súlyfelesleg. Ez a fajta hízás inkább esztétikai problémát jelent, de természetesen hosszú távon ennél a fajtánál is kialakulhatnak a túlsúly szövődményei.

Milyen egészségügyi kockázatot jelent a súlygyarapodás?

Minél nagyobb a túlsúly, annál nagyobb a kockázat a különböző krónikus betegségek kialakulására.

Az elhízás, a túlsúly számos betegséghez vezethet. Érrendszeri betegségek, szív betegségek kiváltó oka. A cukorbetegség kialakulásának kockázatát is nagymértékben növeli. Az elhízást több több kutatás is szoros összefüggésbe hozta a 2-es típusú diabétesz kialakulásával. Utóbbi fellépésének valószínűségét nagy mértékben tudjuk csökkenteni a testsúly egészséges szintre hozásával, kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozással és megfelelő mennyiségű mozgással.

Az elfogyasztott tápláléknak nemcsak a mennyisége, de a minősége is nagyon fontos tényező. A túl sok telített zsírt vagy koleszterint tartalmazó ételek fogyasztása elhízáshoz vezet, melyhez magas vérzsírszint és magas koleszterinszint párosul. A vérzsírszint kedvezőtlen alakulása pedig érelmeszesedéshez vezet, amelynek következtében koszorúér-betegség és stroke alakulhat ki.

A nagy testtömeg az ízületeket is nagyobb terhelésnek teszi ki. Az ízületek felszínét borító porc károsodhat, ez nagy fájdalommal jár.

Hízás kockázatai

Magas vérnyomás és cukorbetegség

A testtömeg növekedésével elsősorban testünk zsírszövete gyarapodik. Ez a szövet – hasonlóan a szervezet többi szövetéhez – oxigénben és tápanyagban dús vért igényel. Emiatt növekszik a keringő vér mennyisége, ami fokozott terhet jelent az erek számára.

A testtömeg növekedése általában az inzulinszint növekedésével is jár, ennek oka, hogy a megnövekedett zsírszövet rontja a sejtek inzulin érzékenységét, így kompenzálásként a hasnyálmirigynek egyre több inzulint kell termelnie. A megnövekedett inzulinszint súlyosabb fajtája a 2-es típusú cukorbetegség, amelynek kialakulásában az elhízás az első helyen említendő ok.

A vérzsír-szint átrendeződése

Elsősorban az alma típusú elhízásnál jellemző a magas triglicerid- és koleszterinszint. A vérzsír-szint kóros átrendeződése akkor is jellemző, ha egészségesnek tartott élelmiszereket fogyasztunk, azonban a szükségletnél nagyobb mennyiségben. A telített zsírokban és koleszterinben gazdag élelmiszerek fogyasztása tovább rontja a helyzetet. Idővel a kedvezőtlen vérzsír-összetétel érelmeszesedéshez vezet, melynek következtében szív-érrendszeri betegségek alakulhatnak ki.

A telített zsírok általában állati eredetű ételekben találhatóak, de a pálmaolaj vagy a kókuszolaj is nagy mennyiségben tartalmaz telített zsírokat.Telített zsírokban gazdag ételek közé tartozik a vaj, a tej, a tejszín, a sajt, a kekszek, sütemények, és a marhasült is.

Magas koleszterinszinttel rendelkeznek a következő ételek, élelmiszerek: füstölt szalonna, majonéz, tepertő, ömlesztett sajtok, zsíros sajtok – például a trappista -, csirkemáj, a borjúmáj és a marhamáj, illetve a sertésmáj is.

Alvási apnoe

Az ún. alvási apnoe olyan kórállapot, mely során a beteg alvás közben bizonyos időközönként nem vesz levegőt, valamint légzés közben hangosan horkol. Súlyos esetben ez gyakori éjszakai ébredéshez és nappali fáradtsághoz vezet.

Daganatos megbetegedések

Számos daganattípus kialakulása kapcsolatba hozható a túlsúllyal- így például a vastag- és végbél, a prosztata, a mell, valamint a vese daganatos megbetegedése.

Fogamzással, terhességgel kapcsolatos problémák

A felszaporodott zsírszövet, valamint a társuló inzulinrezisztencia csökkenti a fogamzóképességet nőknél és férfiaknál egyaránt. Kezeletlen inzulinrezisztencia esetén akár meddőség is kialakulhat. Az elhízás terhességi cukorbetegség kialakulását is előidézheti, valamint fokozza a születési rendellenességek előfordulását is.

Ha tennél magadért, az egészségedért, hívj minket, segítünk, vágjunk bele együtt!