A lassú felszívódású szénhidrátok szerepe

Zalai Noémi, a Toman Diet dietetikusa egy igen fontos témában segít nekünk eligazodni, ez pedig a szénhidrátok témaköre. Sokszor zavar, vagy információhiány van a szénhidrátok kapcsán, valaki, mint egy mumust száműzi étrendjéből, hiszen “hízlalnak”. Sokan szeretnék a szénhidrátokat megfelelően használni, de nem tudják miként érdemes őket beépíteni az étrendünkben. Dietetikusunk alaposan körüljárta a témát, hogy mindig a megfelelő szénhidrát kerülhessen az asztalodra!

Szénhidrát-alapok 

Élelmiszereink nagy része jelentős mennyiségű szénhidrátot tartalmaz, amely szervezetünk legkönnyebben hasznosítható energiaforrása.

A szénhidrátokat legegyszerűbben 2 típusba sorolhatjuk, ennek alapján megkülönböztetünk egyszerű, és összetett szénhidrátokat. Egyszerű szénhidrátok a cukrok, összetett szénhidrátok például a zöldségekben, gabonafélékben, burgonyában található keményítő, illetve a rostok.

Miben található szénhidrát? 

Ahogy említettük, élelmiszereink nagy része tartalmaz valamilyen formában szénhidrátot, de lássuk, hogy mik ezek. Szénhidrátot tartalmaznak például a gabonafélék, és abból készült termékek, a lisztek, kenyerek, tésztafélék, pékáruk. A köretként fogyasztott gabonafélék, ál-gabonák szintén tartalmaznak szénhidrátokat, ahogy a gyümölcsök, gyümölcskészítmények, zöldségek, tej-, és tejtermékek, olajos magok is.

Mi a különbség a lassú és a gyors felszívódású szénhidrátok között?

A különböző szénhidrátok felszívódási ideje eltérő, hiszen például 1 kanál méz nagyon gyorsan felszívódik, és megemeli a vércukorszintet, de egy kis adag barnarizs már lassabban tud hasznosulni, hiszen magas rosttartalmánál fogva nehezebben emésztődik. Ezáltal hosszabb ideig biztosít teltségérzést, amely a testtömegcsökkentő étrendben nagyon előnyös.

Az egyes élelmiszerek felszívódási ideje azonban nem csak attól függ, hogy milyen típusú szénhidrátot tartalmaz, hanem az egyidejűleg elfogyasztott egyéb ételektől, vagy például az egyéni adottságoktól, sőt a napszaktól is!

Nézzünk erre példákat. A gyümölcsök például gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak (egyszerű cukrokat, fruktózt) azonban ha magas fehérjetartalmú táplálékkal egyidejűleg fogyasztjuk (például túró, sajtok, fehérjeturmix), akkor már lassítottuk is a felszívódását.

Miért, és mikor fontos nekünk, hogy egy étel gyors vagy lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmaz?

Fontos például inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség esetén, fontos a testtömegcsökkentő étrendben, és fontos akkor is, ha sportolunk.

Természetesen az összetett szénhidrátokat nem csak azért érdemes fogyasztanunk, mert például fogyni szeretnénk, hanem alapvetően az egészséges táplálkozás jegyében kellene fogyasztanunk őket, hiszen beltartalmi értékeik jóval meghaladják az egyszerű szénhidrátok, vagy például a finomított lisztből készült termékek beltartalmi értékeit.

Gyors felszívódású szénhidrátok

A leggyorsabban a cukrok szolgáltatnak energiát, ezen belül is a szőlőcukor. Rajta kívül még számos olyan elnevezéssel találkozhatunk az élelmiszerek összetevőjeként, amely valamilyen cukrot takar. Ilyen például a szacharóz, amely a cukor másik neve, a nádcukor, a barnacukor, a kókuszvirág cukor, a fruktóz, a dextrin, az invertcukor, és még sorolhatnánk.

A cukrokon kívül gyorsan képesek felszívódni a finomlisztből készült termékek, a gyümölcslevek, az extrudált kenyerek, puffasztott termékek, a cukrozott gabonapelyhek, a pudingok, édességek is.

Lassú felszívódású szénhidrátok

Lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak azok az élelmiszereink, amelyek rosttartalma, vagy fehérje, illetve zsírtartalma magas. Magas rosttartalmúak például a hüvelyes zöldségek, a káposztafélék, a teljes kiőrlésű gabonalisztek (Graham, tönköly, rozs…) a barna rizsliszt, a zabpehelyliszt. Magas olajtartalmuk, és alacsony szénhidrát tartalmuk miatt a mandulaliszt, és a kókuszliszt is lassan szívódik fel.

Kedvelt köreteink közül a barnarizs, a teljes kiőrlésű tészták, a bulgur, a hajdina, és a quinoa is lassú felszívódásúnak tekinthető.

Alternatív szénhidrátforrások

Az alternatív lisztek nagyon elterjedtek az utóbbi időben az egészségtudatosan élők, illetve a fogyni vágyók körében.

Az alternatív lisztek azok a lisztek, amelyek többnyire nem gabonafélékből, hanem ál- gabonákból, hüvelyesekből, vagy akár olajos magokból készülnek. Jellemző rájuk a gluténmentesség, valamint a kedvező beltartalmi értékek. Rendkívül jól alkalmazhatóak életmódváltó programban, hiszen ugyanúgy használhatjuk őket, mint a hagyományos liszteket, csak a belőlük készült ételek lassabban fognak felszívódni, tehát nem fogjuk olyan hamar éhesnek érezni magunkat, és nem emeli meg ugrásszerűen a vércukorszintünket.

Toman lisztek, mint lassú felszívódású szénhidrátok 

A legújabb Toman lisztek éppen ezt kínálják, de nézzük is meg, hogy az új lisztkeverékekben milyen alternatív lisztekkel találkozhatunk. A lisztkeverékek egyik szereplője a banarizs liszt, amelyről tudni kell, hogy glikémiás indexe kedvező, több rostot, vitamint tartalmaz, mint a fehér változat, valamint természetesen gluténmentes.

Hajdinaliszt 

A hajdinaliszt a régi magyar ál-gabonából, a hajdinából készül. A hajdinát már a XV. században fogyasztották Magyarországon, később azonban kiszorult a táplálkozásból, és a közelmúltban fedezték fel újra az egészséges táplálkozás hívei.

A hajdinafehérje biológiai értéke 93,1%, glikémiás indexe közepes (50-59%). Zsírtartalmára jellemző, hogy mintegy 77%-ban telítetlen zsírsavakból áll.

Ásványi anyagok tekintetében kálium-, foszfor-, magnézium- és nikkeltartalma emelhető ki. Vitaminjai közül elsősorban a B1- és B2-, E-vitamin érdemel említést.

Kókuszliszt 

A kókuszliszt nagyon népszerű alternatív liszt, tulajdonképpen a kókuszdió húsából készül. Szénhidrát tartalma alacsony, zsír, és rosttartalma magas, emiatt is sorolhatjuk a lassú felszívódású lisztek közé.

Mandulaliszt 

A mandulaliszt mandulabélből készül, szintén alacsony szénhidrát tartalom, és magas telítetlen zsírtartalom jellemzi. Kiváló alapanyaga lehet süteményeknek, muffinoknak.

Sokoldalú köles

Kölesből is készítenek lisztet, amely nagyon jól használható akár édes, akár sós ételek elkészítéséhez. A köles a pázsitfűfélék családjának tagja, és az emberiség egyik legrégebbi gabonaféléje. Vitaminok közül számottevő a B1-, B2-, B3-, B6-, B9-, E- és K-vitamin-tartalma, míg az ásványi anyagok közül kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot, nátriumot és cinket tartalmaz.

A népszerű csicseriborsó 

A csicseriborsó a hüvelyesekhez tartozik, Ázsiában már több ezer éves múltra tekint vissza a fogyasztása. Magas fehérjetartalma miatt kedvelt alapanyag.

A csicseriborsót megőrölve, és átszitálva készítik a csicseriborsó lisztet. Felhasználható szinte bármilyen olyan ételhez, amelyet hagyományos gabonaalapú lisztből készítenénk.

Bambuszrost liszt: igazi újdonság

A bambuszrost liszt használata más lisztekkel keverve ajánlott, magas rosttartalma miatt. A bambusz többféle rostot tartalmaz, köztük cellulózt, hemicellulózt és lignint. Ezek nagy mennyiségű vizet kötnek meg, ezáltal növelik a teltségérzetet, így kevesebb étel elfogyasztása után is jóllakottnak érezhetjük magunkat.

Tápióka 

A tápiókát egy trópusi növény gumós gyökeréből, a maniókából állítják elő. Zselésítő tulajdonsága miatt a tápiókaliszt alkalmas pudingok, krémek, levesek, mártások készítéséhez is. Más lisztekkel keverve kellemes állagú tésztát kaphatunk belőle.

Miért érdemes használni a Toman lisztkeverékeket?

Ha a hagyományos liszteket Toman lisztkeverékekre cseréljük, többféle vitamint, ásványi anyagot, élelmi rostot biztosíthatunk szervezetünk számára, hiszen láthatjuk, hogy az alternatív lisztek igen magas beltartalmi értékekkel rendelkeznek. Mindezek mellett pedig elérhetjük a kívánt súlyt, és testösszetételt úgy, hogy közben a megszokott finom ízekről sem kell lemondanunk. Készíthetünk palacsintát, muffint, vagy akár piskótát is, ha pedig kenyeret, vagy zsemlét szeretnénk otthon sütni, akkor válasszuk az új Toman gluténmentes kenyér/zsemle lisztkeveréket.