A szűrővizsgálatok fontossága – ne blicceljük el őket!

“Szántó Diána dietetikus időről időre tippekkel és jó tanácsokkal lát el bennünket, hiszen hitvallása, „hogy elhatározással, akaraterővel, apró változtatásokkal és odafigyeléssel sokat tehetünk egészségünk érdekében.” 

Szántó Diána

A fejlődő társadalomban már nem a különböző fertőzéses megbetegedések jelentik az igazán komoly egészségügyi problémát, hanem- életvitelünkből adódóan- mindinkább a különböző krónikus betegségek és ezek megelőzési lehetőségei kerülnek előtérbe. Az ülő életmód, a stresszes, rohanó mindennapok, a dohányzás, a nem megfelelő táplálkozás valamint a testmozgás elhanyagolása önmagukban is komoly rizikótényezőt jelentenek például a szív-érrendszeri, a különböző daganatos betegségek, illetve a túlsúly és elhízás kialakulásában. Figyelembe véve, hogy általában minimum két-három tényező mindannyiunkat érint, különösen fontos, hogy odafigyeljünk az ún. primer prevencióra. Ennek része a rendszeres részvétel a különböző lakossági szűrővizsgálatokon. 

Mit értünk szűrővizsgálat alatt?

A különböző szűrővizsgálatokat rendszeres időszakonként- általában évente- rendezik meg, abból a célból, hogy a tünet- és panaszmentes személyek rejtett betegségeinek fennállását kizárják, esetleg a valószínűségét megerősítsék. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a szűrővizsgálat esetlegesen pozitív eredménye nem tekinthető diagnózisnak, ehhez további vizsgálatok elvégzése szükséges! 

Mi alapján választják ki a szűrések tárgyát?

A gyakorlatban létezik néhány szempont, amelyet figyelembe véve kiválasztják a szűrendő betegségeket. Ilyen szempont például, hogy a betegség előfordulása népegészségügyi problémát jelent; a betegségnek hosszú, de még tünet- és panaszmentes szakasza van, ugyanakkor a betegség már kimutatható; valamint a betegség korai szakaszában megkezdett kezelés jelentősen kedvező irányban befolyásolja annak lefolyását (pl. ilyenek a különböző daganatos megbetegedések). 

A szűrővizsgálatok két nagy csoportja

Létezik alkalomszerű szűrés, melyet maga a vizsgált személy kezdeményez (ilyen például a vérnyomásmérés, vagy egy laborvizsgálat), valamint megkülönböztetünk szervezett lakossági szűrővizsgálatot, melyet a hatóság kezdeményez. Ez utóbbi olyan nagyobb lakossági csoportokra terjed ki, akik életkoruk és/vagy nemük alapján a különböző betegségek előfordulása szerint veszélyeztetett csoportba tartoznak. A veszélyeztetett életkorban lévőknek személyes meghívó segítségével igyekeznek a figyelmet felhívni a megrendezendő szűrővizsgálatra. 

Szűrővizsgálatok életkor és nem szerint

Hazánkban jelenleg az emlődaganat valamint a méhnyakrák szűrését végzik rutinszerűen- előbbit 45 éves kor felett mindenképp javasolt kétévente elvégeztetni, míg utóbbit már 25 éves kortól. A vastagbéldaganat szűrése jelenleg még bevezetés alatt van, mindkét nem számára javasolt 50 éves kor felett. Természetesen a szűréseken való megjelenés minden esetben önkéntes.

Fentieken kívül még számos, nem szervezett szűrővizsgálat létezik, de ezeken a vizsgálatokon is javasolt bizonyos időközönként megjelennünk. 

Ilyen például a laborvizsgálat (vérvétel), melyet 25 éves kor felett évente érdemes elvégeztetni; a csontsűrűség mérés, melyet nemcsak a nőknél, hanem férfiaknál is javasolt 65 év felett  1-2 évente elvégeztetni; valamint a terheléses EKG, mely évente javasolt 40 éves kor felett. 

Nagyon fontos, hogy az életkor előrehaladtával fokozottan figyeljünk egészségünkre, melynek része a különböző szűrővizsgálatokon való megjelenés is. Minél korábbi szakaszban derül fény az esetleges betegségre, annál nagyobb az esély a pozitív kimenetelű kórlefolyásra.