Amikor az egészségmánia betegít meg

Mindennapjainkban egyre sűrűbben érnek el bennünket különböző étrendi irányvonalak ajánlásai. Olyan káoszt és zűrzavart teremtve bennünk, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodni képes a táplálkozási útvesztők labirintusából. A közösségi felületeken szinte sorjáznak a különböző egészségtudatos reformcsoportok, mindenki saját dogmarendszerét isteníti. A televízióból, könyvesboltokból, egyéb média orgánumokból is halmozottan az éppen aktuális trend és szuperélelmiszerek garmadájának ajánlása áraszt el bennünket.

Mi pedig vevők vagyunk rá, hiszen az egészséges táplálkozásra való törekvés napjainkban kiemelten fontossá vált. Tekintve, hogy egyre több silány minőségű élelmiszer kerülhet a boltok polcaira, a legkülönfélébb egészségre ártalmas, mesterséges adalékokkal dúsítva. Az élelmiszerbotrányok is ezt a tendenciát erősítik bennünk.

Hazánkba az egészségtudatos reformok a kilencvenes években kezdtek el igazán begyűrűzni. Ezek az étellel kapcsolatos fóbiák gyakoriságát is egyre jobban növelték. Olyannyira, hogy jelenlegi változataikat csoportosítani is tudjuk. Ezek között új étkezési zavaros fóbiaként jelent meg az ortorexia nervosa, mely az élelmiszer összetevőire vonatkozó patológiás félelem.

Az ortorexia nervosa elnevezés 1997-ben került be az orvosi köztudatba dr. Steven Bratman amerikai orvos jóvoltából. Az anorexiához és a bulimiához hasonló evészavart, azaz olyan magatartásformát jelöl, ahol az egyén rögeszmés megszállottsággal foglalkozik a helyes vagy helyesnek vélt, egészséges táplálkozással. Míg azonban az elsőként említettek az étel mennyiségére, úgy az ortorexia a minőségére fókuszál. 

A probléma gyökerét az ortorexia kórképét illetően nem az egészség megőrzésére való igyekezet, hanem – mint a kényszerbetegségeknél általában – a mérték és a kiegyensúlyozottság szem elől tévesztése jelenti.

A pszichés folyamat alapvetően teljesen normális keretek között indul. Az egyén kiválaszt vagy beleszeret egy étkezési, dietetikai irányzatba, amelynek látható kellékei az élelmiszerek, és a betegségekkel szemben a totális védettség illúzióját nyújtja. Időközben a reális kontroll teljesen eltűnik. Az egészséges étkezés kényszeressé válik, amelyben patológiás ragaszkodás fedezhető fel. Az extrém diéta következtében beindul a barátoktól és a  környezettől való elszeparálódás, szociális izoláció, hiszen egy ilyen ember kötött napirendjében az étele elkészítése szerepel, ami kizárólag otthoni keretek között, ellenőrzött minőséggel készíthető el.

Tünetek

Az orthorexia nervosa tünetei többek között a következők lehetnek:

• eltúlzott hit abban, hogy bizonyos táplálékok bevitelével vagy elhagyásával a személy megelőzhet vagy meggyógyíthat valamilyen betegséget, vagy befolyásolhatja a közérzetét;
• rögeszmés összepontosítás az étel kiválasztására, beszerzésére, előkészítésére, elfogyasztására, étkezés megtervezésére;
• szorongás vagy undor jelentkezése a „tiltott ételek” közelében;
• mások agresszív elítélése étrendbeli szokásaik miatt;
• a testkép torzulása, de nem a testtömeg miatt, hanem valamiféle „belső tisztaságra” visszavezetve (diéta, étrend megszegésekor tisztátalanság érzése);
• tartós meggyőződés, hogy a választott étrend egészséges, annak ellenére is, hogy már testi tünetek fedezhetőek fel, például hiánybetegségek, alultápláltság
• a pozitív önértékelés, azonosságtudat, elégedettség csak attól függ, hogy sikerült-e betartani a diétát;

Nem mondhatjuk, hogy valamennyi táplálkozási irányvonal vége az ortorexia, de mindenképpen érdemes megfontolnunk, milyen határok között hagyjuk eluralkodni magunkon a helyes (vagy annak vélt) táplálkozás iránti elköteleződést.