Böjtölés? Csak okosan!

Szántó Diána dietetikus időről időre tippekkel és jó tanácsokkal lát el bennünket, hiszen hitvallása, „hogy elhatározással, akaraterővel, apró változtatásokkal és odafigyeléssel sokat tehetünk egészségünk érdekében.” 

Szántó Diána

A karácsonyi lakomák után az új év elején sokan vágnának bele különböző böjtkúrákba- akár a megújulás jegyében, akár amiatt, hogy az ünnepek alatt esetlegesen felszedett kilóktól megszabaduljanak. Mielőtt azonban bármi ilyesmibe kezdenénk, gondoljuk át alaposan, hogy valóban van-e létjogosultsága egy-egy böjtkúrának, vagy csak ártanánk vele szervezetünknek!

Milyen böjttípusok léteznek?

Különböző típusú böjtök léteznek, van szigorúbb de megengedőbb fajtájú is; de böjtölhetünk például vallási vagy akár politikai okokból is. Tarthatunk léböjtkúrát, összeállíthatjuk étrendünket csupán szilárd állapotú nyers zöldségekből illetve gyümölcsökből; ennek a változatnak a kevésbé szigorúbb fajtája esetén fogyaszthatunk teljes kiőrlésű rozskenyeret, párolt főzelékféléket, héjában főtt burgonyát; de tarthatunk gyümölcsnapot is.

A léböjtkúrának is több variációja létezik: van aki csak gyümölcsleveket, vagy épp zöldségleveket fogyaszt a nap folyamán, de olyan is létezik, hogy teán és vízen kívül a böjtölők mást nem vesznek magukhoz.

Miért nem javasolt?

Manapság a legdivatosabb oka a böjt tartásának a szervezet méregtelenítése, valamint sokan tekintik a testtömegcsökkentő étrend, a fogyókúra egyik eszközének.

Gyakori tévhit, hogy szervezetünknek szüksége van különböző méregtelenítő, salaktalanító kúrákra. Fontos azonban, hogy az egészséges szervezetnek alapvetően nincs szüksége segítségre a méregtelenítés folyamatában, hiszen a vesén, a májon valamint a bőrön keresztül maga is elvégzi azt. A szervezet természetes védekezőrendszeréhez tartozik a tüdő, a máj, a vese, a gyomor- bélrendszer, valamint a szervezet legnagyobb kiterjedésű szerve- a bőr. Működésükhöz külső segítség nem szükséges, így a különböző böjtök, “méregtelenítő kúrák” jobb esetben csupán hatástalanok, rosszabb esetben azonban károsak is lehetnek.

A másik nagyon gyakori motivációs tényező a gyors fogyás. Ebben az esetben azonban szervezetünk főleg folyadékból, valamint a zsírmentes testtömegből veszít súlyt, nem pedig a zsírraktárakból. A szervezet folyadéktereinek csökkenése látványos súlyvesztést eredményez, azonban a szabályozó rendszereknek köszönhetően a folyadékegyensúly helyreáll, így tehát nem jelent valódi fogyást. A tényleges testtömegcsökkenés a zsírraktárak mennyiségének csökkenését jelenti, ami lassabb folyamat. Helyesen összeállított étrend, testmozgás, akaraterő és kitartás kell hozzá. A javasolt üteme hetente 0,5-1 kg testsúlycsökkenés, annak érdekében, hogy elkerüljük az ún. jojo-effektust.

Az átgondolatlan, helytelenül kivitelezett böjtök eredménye lehet a szervezet tápanyaghiányos állapota; ezen kívül a táplálékmegvonás tünetei akár már egy nap után is jelentkezhetnek. Ezek között szerepelhet a fejfájás, ingerültség, koncentrációs zavar, általános gyengeség. A kalóriamegvonás miatt fellépő általános gyengeség a rossz közérzet mellett ellehetetleníti a kiegyensúlyozott testtömegcsökkentő étrend egyik alapelemét- a testmozgást is.

Hogyan csináljuk?

Abban az esetben, ha mindenképpen ragaszkodunk a böjt megtartásához 1-3 napnál hosszabb ideig semmiképpen sem javasolt. Különböző betegségek esetén- így pl. a különböző krónikus betegségekben, vérképzőszervi betegség fennállásakor; terhesség és szoptatás idején, tartós gyógyszerszedés esetén egyáltalán nem javasolt a szigorú böjt!

Általánosságban azok a diéták javasolhatóak, amelyek a vallási böjthöz leginkább hasonlítanak és csak rövid ideig tartanak, valamint nem tartalmaznak szélsőséges tiltásokat. Ezekkel szemben a különböző léböjtkúrák, valamint extrém diéták kifejezetten ártalmasak lehetnek, a szervezet tápanyaghiányos állapotát eredményezhetik.

Bármilyen fajta böjtöt is választunk, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, hiszen nem megfelelő választás esetén akár nagyobb bajt is okozhatunk szervezetünknek!