Együk vagy ne együk? Terítéken a szója

“Szántó Diána dietetikus időről időre tippekkel és jó tanácsokkal lát el bennünket, hiszen hitvallása, „hogy elhatározással, akaraterővel, apró változtatásokkal és odafigyeléssel sokat tehetünk egészségünk érdekében.” 

Szántó Diána

A szójából készült különböző termékek, például növényi italok, joghurtok, ételízesítők, olajok, vagy épp a tofu, széles skáláját megtaláljuk a különböző élelmiszerboltok, drogériák, bioboltok polcain. Az egyre növekvő európai szójafogyasztás ellenére talán még ma is ez az egyik legellentmondásosabb élelmiszerünk: egészséges- e a szójabab, vagy ártalmas? 

Az élelmiszeripar igen sokoldalúan használja a szóját: nem csak a szójából készült termékekben találhatjuk meg, hanem a különböző pékáruk (pl. a szénhidrátcsökkentett termékek), fűszerek, felvágottak, húskészítmények, ételízesítők, édesipari termékek összetevői között is jelen van. Ez különösen annak jelent problémát, aki allergiás a szójafehérjére. 

Milyen anyagok találhatóak a szójababban?

A szója a hüvelyes növények közé tartozik, jelentős B-vitamin és kalcium tartalommal rendelkezik; valamint gazdag olyan makrotápanyagokban is, mint a folsav vagy a szelén. Gazdag ásványi anyagokban (pl. magnézium, vas, cink), valamint a szív-érrendszer egészségét támogató többszörösen telítetlen zsírsavakban. Nem tartalmaz koleszterint, ami szintén a kardioprotektív tulajdonságai közé sorolható. 

A nyers szójabab fehérjetartalma 40, szénhidrát tartalma 35, zsírtartalma pedig 20 százalékra tehető. A maradék 5 százalékban ásványi anyagokat tartalmaz. Beltartalmi értékeit természetesen befolyásolja a termőhely, a szója fajtája, valamint az alkalmazott mezőgazdasági eljárás is. 

Az emberi szervezet számára megfelelő mennyiségben és összetételben tartalmazza szinte az összes esszenciális aminosavat, valamint jól hasznosul fehérjéje. Gazdag élelmi rostban, arra azonban figyeljünk, hogy szénhidrátjai puffadást, valamint hasi diszkomfort érzést válthatnak ki az arra érzékenyeknél. Alkotói között szerepelnek különböző izoflavonoidok- amelyekről megállapították, hogy nemcsak csökkenteni képesek a különböző daganatos betegségek kialakulását, hanem bizonyos körülmények között ezzel ellentétes hatást is kiválthatnak. Kedvezőtlenebb hatású anyagai az ún. fitátok és ezek sói is. A fitátok gátolják különböző ásványi anyagok felszívódását, például a vas, kalcium vagy a cink hasznosulását. A szójabab nyersen való fogyasztása semmi esetre sem ajánlott, hiszen olyan enzimgátló anyagokat tartalmaz, amelyek nélkülözhetetlenek a fehérjék emésztéséhez. 

Természetesen a szójabab nem nyersen, hanem különböző feldolgozási folyamatok után kerül tányérunkra, így a fenti kedvezőtlen hatásai nagy részben megszűnnek. A termékek összetételét jelentősen meghatározza a feldolgozás módja, így önmagában abból, hogy egy termék szójából készült vagy szóját tartalmaz nem vonhatunk le egyértelmű következtetést az egészségünkre gyakorolt hatásáról. 

A szója tápanyagtartalma

A fehérjék emésztéséhez nélkülözhetetlen enzimek gátlásáért felelős anyagok főzéssel inaktiválhatóak, valamint a fitátok és az ösztrogénhez hasonló hatással rendelkező izoflavonoidok mennyisége is jelentősen csökkenthető a feldolgozás révén. 

Az izoflavonoidok ösztrogénszerű hatásához köthető az a hit, hogy a szója csökkenteni képes a férfiak tesztoszteron szintjét, valamint a spermiumok számát. Ez az állítás azonban az eddig elvégzett vizsgálatok során nem nyert egyértelmű bizonyítást. 

Egészségre gyakorolt pozitív hatásai

Ahogy az már fentebb említésre került a szójabab izoflavonjai csökkenteni képesek a különböző daganatos megbetegedések rizikóját, valamint kutatásokkal alátámasztott tény, hogy csökkenti a vér LDL-, valamint összkoleszterin mennyiségét is. 

Annak ellenére, hogy számos pozitív hatása van, csecsemők, valamint kisgyermekek számára kerülendő fogyasztása!

Fogyasszuk vagy ne?

Fentiek alapján látható, hogy a szója egészségre gyakorolt hatása, bár számos értékes anyagot tartalmaz, nagyban függ a feldolgozás módjától. Az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) napi 25 grammban határozta meg azt a  maximális szójaprotein mennyiséget, amely még egészségügyi kockázatok nélkül fogyasztható. Ez kb. 8 deci szójatejnek vagy 30 deka tofunak megfelelő mennyiség. 

A kiegyensúlyozott étrend részeként, mértékkel fogyasztva tehát a különböző szójatermékek nem jelentenek egészségügyi kockázatot, nagy mennyiségben azonban a  hatás már nehezen kiszámítható.