Éva naplója 2. rész – Az első szakasz

Kohári Éva, a Toman Diet gluténmentes receptek megálmodója és szakértője időről időre naplóbejegyzésekkel jelentkezik, és megosztja velünk tapasztalatait a diétáról, nehézségekről, sikerekről! Olvassátok sok szeretettel az második részt!

November elején voltam konzultáción Novák Emesénél a budai Toman szalonban. Abszolút nem ért váratlanul a mérlegelés eredménye, hiszen –ha nem is szívesen de – szoktam néha tükörbe nézni. Emesével átbeszéltünk minden szabályt a legapróbb részletekig, összeállítottuk a menüt, a szükséges induló csomagot és megkaptam a diéta részletes leírását. Hatalmas lelkesedéssel és elszántsággal hagytam el a szalont és tudtam, hogy már másnap belevágok, pedig épp egy karácsonyi, óriási sütis projekt munka várt rám.

Péntektől – péntekig

Új időszámítás kezdődött az életemben november 5.-én, pénteken. Azóta nálam a hét pénteken indul és péntekekben számolom az idő múlását. Mivel rendesen kávé függő vagyok, ezért nem volt kérdés, hogy a reggelem a Toman balance kapszula után innen kezdve a latte fehérje porral indul. Soha nem fogom elfelejteni ezt az első „étkezésemet”. Elkészítettem a lattét, majd belekortyoltam. Eszméletlen finom, de nem bírom reggel az édeset, valósággal délig émelygek tőle. Ebéd után még 3 adag is simán csúszna, de reggel kizárt. Pár korty után gyorsan főztem egy hagyományos kávét és belezuttyantottam a shakerbe. Azóta nekem ez a tökéletes reggeli indítás. 200 ml forró víz, egy latte por és bele egy eszperesszó kávé. Nem túl édes és ráadásul már majdnem 3 dl folyadékot is kipipálhatok vele. Na ennyire részletesen természetesen nem fogok minden étkezést leírni, de ez egy meghatározó pillanat volt az elején. Délelőtt tízóraira azóta is ragaszkodom a zabkásához, ebédhez nagyon sokáig a zöldség levest ittam, vacsorára pedig hetekig a paradicsomos levest. Az uzsonna volt nálam kicsit változatosabb. Mivel én gluténérzékeny vagyok, ezért Emesével mindig úgy válogattuk össze a termékeket, hogy azokat biztonságosan tudjam fogyasztani. Soha, egyetlen termék sem okozott problémát nálam.

Kezdődtek a meglepetések!

A diéta első három napjára szokták mondani, hogy túl kell élni, az picit monoton. Én nem éreztem ezt, hiszen a második nap már rendesen változásokat éreztem a szervezetemben. Vártam a reggeli fejfájást a csökkentett szénhidrát, cukor bevitel miatta, de semmi nem volt. Megmértem a vércukrom éhgyomorra, tökéletes volt. Ezt a vércukor méregetést az érdekesség kedvéért az első héten többször is elvégeztem, ugyanis nekem eléggé le tud esni, de bizony van, hogy a határérték fölé is megy a vércukrom. A diéta elkezdése óta egyetlen kilengés sem volt benne. A fejfájásomra picit később még visszatérek.

Nyilván tisztában voltam vele, hogy az első 3 nap után a mérleg kevesebbet fog mutatni, mert ez a dolga. Ha jól emlékszem, a 3 nap alatt 1-1,5 kilóval lettem könnyebb. A negyedik naptól jött a Kánaán, a sok zöldség mellé a csirkemmel ízét mannának éreztem.

Kicsit tanácstalanul álltam a hús kérdéshez, hogy rendben, ezt el kell készíteni, de zsiradék nélkül? Mégis mit csináljak vele? Ha főzőm, akkor íztelen, ha sütöm, akkor megég, ha párolom, akkor olyan semmilyen… Második nap már automatikusan vettem elő a kedvenc serpenyőmet. Csirkemellet összevágtam nagyon apró kockákra, nagyon forró serpenyőben kapott egy laza, aranyszínű kérget, majd alacsonyabb hőmérsékleten pároltam egészen puhára. Így megtévesztésig azt az eredményt tudtam elérni, mintha olajjal készült volna. Ehhez dobáltam aztán a mindenféle zöldségeket és kész is volt így az ebéd és a vacsora. A kedvenc fogásom a csirkemell kockák volt roppanósra párolt kelkáposztával. Valamiért nekem ez a kombináció jött be a legjobban.

Van élet a fejfájáson túl!

Amikor letelt a 2. hét vége és mérlegelésre mentem Emeséhez, alig jutottam szóhoz, olyan szépen indultak lefelé a kilók. Azzal a kéréssel fordultam Emeséhez, hogy szeretnék még egy hetet ráhúzni erre a szakaszra, mert hihetetlen jól érzem magam. Emese kicsit csodálkozott ezen, de meggyőztem.

Nézzük is az okokat, amiért folytatni szerettem volna az első szakaszt. Lehet, hogy kicsit mazochizmusnak tűnik, de én ezt nem így éltem meg.

Gyerekkorom óta rettenetesen fejfájós vagyok. Ahogy belevágtam a diétába, minden eshetőségre készen állva, várva a fejfájások erősödését, kikészítettem a fejfájás csillapítókat. Ehhez képest semmi nem történt. Az összes gyógyszer 3 hónapja érintetlenül hever a dobozában, ugyanis nem fájt egytelen egyszer sem a diéta elkezdése óta a fejem. Egyszerűen nem akarom ezt elhinni. Van élet a fejfájáson túl!

Csalánkiütés? Volt. Nincs!

Mióta a kicsi fiam megszületett, örökké csalánkiütésekkel küzdök. Ezek egészségügyi háttere nagyon sok évre nyúlik vissza. Borzasztóan megkeseríti az ember mindennapi életét az örökös fájó, viszkető kiütés, amire igazából egyetlen gyógymód van nekem, az pedig a hisztaminmentes diéta. A második diétás napom estéjén vettem észre, hogy nem vakaróztam egész nap, hiszen egyetlen kiütésem sem jött elő. Ez azóta is tart, szóval 3 hónapja kiütésmentes vagyok.

2020. novemberében sajnos az egész családunk átesett a Covid fertőzésen. Azóta úgy éreztem, hogy nincs semmi energiám, örökké fáradt, lehangolt voltam. Tipikusan az az érzés, hogy csak árnyéka vagy önmagadnak. A legnagyobb félelmem pont ebből adódott, mi lesz velem és az alig létező energiáimmal cukor nélkül. Tudtam, hogy a cukor, a szénhidrát komoly függőséget okoz, meg lehet tőle szabadulni, de ahhoz azért némi időre van szükség. A diéta 3. napján elkezdtem pörögni pontosan úgy, mint régen. Nem éreztem magam fáradtnak, lehangoltnak.

Nekem ez a három ok, na és persze a szépen beindult fogyás pont elég érv volt ahhoz, hogy még egy hetet boldogan tartsak az első szakaszból. Ha jól emlékszem, talán a 3. hét végre több, mint 5 kilóval voltam kevesebb. A családom, barátaim, kollégáim is elkezdték észrevenni a változásokat amiken keresztülmentem. Ráadásul a ruháim is kezdtek kissé lazulni.

A diéta első szakasza alatt egyetelen egyszer sem éreztem, hogy meg kéne szegni azt, nem éreztem kísértést, hogy csak a nyelvem hegyét ugyan, de bele kéne dugni az éppen készülő sütemény krémbe. Pedig szép számmal készültek az ünnepi fogások, hiszen épp karácsony közeledett én pedig gőzerővel készítettem a gluténmentes karácsonyi sütikhez a recepteket.

Ha még nem olvastad az első részt, itt megtalálod: Éva naplója 1. rész – a kezdetek