Mikrobiom – minden itt dől el?

Mikrobiom. Az elmúlt években kezdjük tudatosabban használni ezt a kifejezést, amely nem más, mint az emberi szervezetben élő mikrobák, baktériumok, gombák, vírusok összessége, melyek bennünk, rajtunk élnek. Az emésztőrendszeri mikrobiom felelős a bélflóránk egészségéért, melynek minden életszakaszban fontos szerepe van.

Dr. Gyovai Gabriella – nőgyógyász szakorvosunk

Dr. Gyovai Gabriella, nőgyógyász a nők életében és egészségében kulcsfontosságú időszakok – a terhesség, szülés, szoptatás szempontjából – vizsgálta meg a mikrobiom fontosságát.

A mikrobiomnak már a terhességre való felkészülésben is komoly szerepe lehet, bár ez korábban nem nagyon volt fókuszban, még a teherbeesési nehézségek vizsgálata során sem. Így újdonságnak számít az a felismerés, hogy a méhnyálkahártyának is van saját baktériumflórája, ez az úgynevezett egészséges mikrobiom, amely segíti a kórokozók távoltartását és biztosítja azt az immunológiai környezetet, amelyben az embrió biztonságosan be tud ágyazódni.

Terhesség előtt sok nő szeretne fogyni, hogy alacsonyabb súllyal induljanak a várandósságnak, de ezek a próbálkozások gyakran inkább vitamin- és nyomelem-hiánnyal járnak. Fontos, hogy a túlsúly okával tisztában legyenek, hiszen lehet szó pajzsmirigy alulműködésről, policisztás petefészekről, inzulinrezisztenciáról. Ilyen esetben ugyanis általában a bélflóra állapota is kritikus lehet, mind endokrin elváltozásoknál, mind krónikus elhízásnál. A káros baktériumok ilyenkor egy enyhe, folyamatos gyulladásos állapotot tartanak fenn, ezáltal alakul ki az úgynevezett áteresztő bél-szindróma. A kivizsgálások és a terhességre való felkészülés során tehát a mikrobiom állapotát is érdemes javítani.

A mikrobiom állapota és a magzat egészsége

Nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal a ténnyel, hogy a magzat egészségi állapotát milyen jelentősen befolyásolja az anyai anyagcsere. Például, ha az anyának bizonyos érzékeny időszakban magas a vércukra, a születendő gyermek hajlamosabb lehet 2-es típusú cukorbetegségre és elhízásra.

A legújabb kutatások szerint ebben a metabolikus programozásban a mikrobiomnak is komoly szerepe lehet, ugyanúgy ahogyan a koraszülés elindulásában is. Nem is beszélve arról, hogy a magzat már méhen belül is kaphat baktériumokat, komolyabb fertőzéses állapot nélkül is. A terhesség előtt és alatt tehát ugyanúgy kiemelten fontos a bélflóra egészségének megőrzése.

A baba és az anya bélflórája

A szülés talán még egyértelműbben az a folyamat, ahol a mikrobiom állapota nagyon meghatározó lehet. A baba világra jötte előtt a méh összehúzódásokat produkál, amelyek általában fájdalommentesek. Sokaknál a szülés tényleges beindulása előtt erősebb kontrakciók jelentkeznek, amit a régiek „előszülésnek” neveztek. Ilyenkor a méhszáj rácsos kollagén szerkezete felbomlik, hogy amikor a szülés megkezdődik, a fájások könnyebben tágítsák, nyissák a méhszájat, a magzatburok ilyenkor már megrepedhet.

A baba és az anya bélflórája

Amennyiben ez megtörténik, a külvilág baktériumai a magzatvízbe jutnak. Ha a burokrepedés után 6-8 órával még mindig nem indul a szülés, vagy nagyon lassan halad a vajúdás, akkor sajnos súlyos magzati fertőzés is kialakulhat, ezért muszáj antibiotikumot adni, hiszen ez egy nagyon veszélyes állapot. Ha nem túl sok idő telik el, akkor az egészséges hüvelyflóra felől felfelé, a magzatvízbe jutó baktériumok akár hasznosak is lehetnek, hiszen már ekkor megkezdődik a baba találkozása az anyai flórával.

A hüvelyi szüléssel világra jött babák bélflórája eltér a császármetszéssel világra jöttekétől, hiszen ők már további baktériumokhoz jutottak a szülőcsatornában. A császármetszéssel született babák egy része esetleg már a méhben is kissé hátrányosabb helyzetbe kerülhetett: pl. az anyai magas vérnyomás, vagy a méhlepény elégtelensége miatt sem kapott olyan jó ellátást, mint azok a babák, akiknél nem merült fel a műtéti befejezés. Az anyai mikrobiom ebben az érzékeny időszakban már „trenírozná” a baba immunitását, amely ilyenkor tanul meg különbséget tenni az ártalmas és a hasznos közt: mi ellen kell harcolni, mit kell megtűrni. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a statisztikai adatok szerint a császáros babák közt valamivel gyakrabban fordul elő allergia vagy ekcéma.

Az anyatej saját mikrobiomja

Amikor pedig már a legtöbben tudatosabbá válnak, következik a szoptatás időszaka. Kimutatták, hogy a mellnek, a tejjáratoknak is saját mikrobiomja van. A baba az anyatejes táplálás során kapja meg a legfontosabb anyagokat. Gondoljunk csak az első néhány napban megjelenő előtejre, a kolosztrumra, amely nagyon sok fontos immunanyagot tartalmaz, emellett a tejjáratok baktériumait és a baba bélbaktériumait tápláló prebiotikumot is magában foglalja. Ennek az anyagnak a jelenléte az anyatejben is jelentős. Valójában a kevés tejnek is örülni kell, és nem érdemes azon keseregni, hogy kevés a tej, nem elég a babának. Mindenesetre örömteli tény, hogy egyre több vizsgálat indul napjainkban arról is, hogy a frissen szült nők bélbaktériumainak rendezése milyen sok haszonnal járna, mennyire érdemes odafigyelni rá, hogy az egyensúly az étrendkiegészítők szedésével, tudatos táplálkozással vagy éppen életmódváltással rendezve legyen.