Prebiotikumok, probiotikumok – mi a különbség?
2019-01-30
Mindent a rizsről!
2019-02-01
Szántó Diána dietetikus időről időre tippekkel és jó tanácsokkal lát el bennünket, hiszen hitvallása, „hogy elhatározással, akaraterővel, apró változtatásokkal és odafigyeléssel sokat tehetünk egészségünk érdekében.”

Szántó Diána
Pajzsmirigyünk a nyak elülső részén, a légcső két oldalán helyezkedik el. Az anyagcsere szempontjából talán a két legfontosabb hormont termeli- a tiroxint (T4 hormon) valamint a trijód-tironint (T3 hormon). Mindkét hormon termelődéséhez jód szükséges.
Nőknél talán az egyik leggyakoribb hormonális eltérés a pajzsmirigy alul-, vagy épp túlműködése, ezért ezen a héten ezt a témakört járjuk körül.
Sok esetben a sokféle, összetett tünetek miatt a pajzsmirigy betegsége egyáltalán nem, vagy csak későn kerül felismerésre, ezért fontos, hogy megismerjük a normálistól eltérő működés figyelmeztető jeleit. Ne felejtsük el azonban, hogy a diagnosztizálás mindenképpen szakorvos feladata!
A pajzsmirigy működésével kapcsolatos problémák- mivel a szerv az anyagcsere, valamint a vegetatív idegrendszer szervező központja- elsősorban általános, a különböző szervrendszereket érintő tüneteket idéz elő.
Szív-érrendszeri tünetek
A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésének egyik legfontosabb tünete a pulzusszám megváltozása. Túlműködés esetén gyorsul a szívritmus- általában percenként 100 feletti pulzusszámot mérhetünk-, míg alulműködés esetén alacsony a szívfrekvencia. A szív normálistól eltérő munkájának eredménye a csökkent teljesítőképesség, nehézlégzés. Ez a panasz kezdetben jellemzően csak olyan terhelésre jelentkezik, amely korábban nem okozott panaszt a betegnél, előrehaladottabb állapotban már nyugalomban is jellemző lehet.
Anyagcsere megváltozása
Túlműködés esetén az egyik legszembetűnőbb tünet lehet a változatlan étkezési szokások mellett bekövetkező jelentős súlyvesztés. Alulműködés esetén ennek ellentéte a jellemző- a betegek megtartott étvágy mellett jelentős mértékű hízást tapasztalnak. A tünetek oka a pajzsmirigy anyagcserére kifejtett hatása. Túlműködése esetén fokozza az anyagcserét, míg alulműködése esetén csökken az anyagcsere- ennek köszönhető a fogyás, valamint a testtömeg növekedése. Az anyagcsere csökkenésére utalhat a székrekedés, míg a túlműködés jellemző tünete lehet a gyakori hasmenés.
Bőr- és hajtünetek
A túlműködés fokozott izzadékonysággal valamint csökkent melegtűrő-képességgel jár, míg az alulműködés jellemzően a bőr szárazságát, hidegintoleranciát eredményez. Ezeken a tüneteken kívül a haj minőségében is változás észlelhető: mind alul-, mind pedig túlműködés esetén jellemző a haj szárazsága, töredezettsége, valamint fokozott mértékű hajhullás is tapasztalható. A csökkent működés jellegzetes tünete lehet még a szemöldök oldalsó részének kihullása.
Menstruációs zavarok
Nők esetében jellegzetes tünet lehet a menstruáció szabálytalanná válása- túlműködés esetén gyakoribb, míg alulműködés esetén ritkább menzesz jellemző. Mindkét irányú eltérés csökkenti a fogamzóképességet, valamint terhesség esetén fokozza a vetélés esélyét.
Idegrendszeri tünetek
Pajzsmirigy túlműködése esetén fokozódik a szimpatikus idegrendszer működése is, mely fokozott ingerlékenységet, kézremegést, álmatlanságot eredményezhet. Alulműködés esetén ennek ellentétét tapasztalhatjuk: tompult reflexek, állandó álmosság, aluszékonyság, közönyösség, feledékenység.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás, az erős immunrendszer sokat segíthet a pajzsmirigybetegségek kialakulása ellen. Nagyon fontos- mivel a pajzsmirigy megfelelő működéséhez, a hormonok termelődéséhez jód szükséges- , hogy figyeljünk a megfelelő mennyiségű jód bevitelére. Természetes jódforrások a tengeri halak, a tenger gyümölcsei, a tengeri valamint a jódozott só. Némely zöldségféle csökkenti szervezetünkben a jód felszívódását: torma, káposzta, karfiol, brokkoli, kelbimbó, fehérrépa, így érdemes ezeket a zöldségféléket a jódforrásként fogyasztott élelmiszerrel nem egyidőben elfogyasztanunk.
A felnőttek napi jódszükséglete 150 mikrogramm, ez a mennyiség terhesség valamint szoptatás esetén 180-200 mikrogramm közé emelkedik.
A jód mellett a szelén megfelelő bevitelére is fontos odafigyelnünk. A legjobb természetes szelénforrások az olajos magvak, a tengeri halak, valamint a tenger gyümölcsei.
Figyeljük testünk jelzéseit, hiszen az általánosabb tünetek hátterében is állhat komolyabb megbetegedés!