Tegyünk rendet a makro- és mikrotápanyagok között!

Az élelmiszerek egyik legfontosabb jellemzője a tápanyagtartalom. De tudjuk-e vajon, hogy melyek a makro- és mikrotápanyagok, és mi a különbség közöttük?

Röviden és egyszerűen: makrotápanyagoknak azokat a vegyületeket nevezzük, amelyek energiát szolgáltatnak szervezetünk számára. Ezek között találjuk a zsírokat, a fehérjéket és a szénhidrátokat. A zsírok (olajok) a legmagasabb kalóriasűrűségű makrotápanyagok – 1 gramm zsír átlagos energiatartalma kb. 9 kilokalória (kcal). Ennél a fehérjék és a szénhidrátok kalóriasűrűsége jóval alacsonyabb, mintegy 4 kcal/g. Némileg speciális csoportot alkotnak a poliolok, más néven cukoralkoholok. Ezeket a szénhidrátok közé számítjuk, ám egymástól is nagyban különböző felszívódási és hasznosulási arányuk miatt nem lehetséges őket egységesen kezelni. A szorbit 2,6 kcal, a maltit és a xilit 2,4 kcal, míg az eritrit csupán 0,24 kcal energiát szolgáltat grammonként. Kémiailag a szénhidrátok közé tartoznak az élelmi rostok is, de táplálkozási szempontból teljesen külön kategóriaként tartjuk őket számon, ugyanis – emészthetetlen vegyületek lévén – egyáltalán nem szívódnak fel. Egyes fajtáikat a bélbaktériumaink képesek erjeszteni (fermentálni), e folyamat melléktermékeként pedig illó zsírsavak keletkeznek, amelyek saját bélhámsejtjeinknek szolgáltatnak energiát. Emiatt az élelmiszerek tápértékének meghatározásakor a rosttartalomra is kalkulálnak némi kalóriát (jellemzően 1,5-2 kcal/g). Szintén külön kategória az alkohol, amelynek 1 grammja 6,9 kcal energiát tartalmaz, viszont nem a táp-, hanem a méreganyagok (toxinok) közé tartozik.

Makro- és mikrotápanyagok

Mikrotápanyagoknak ezzel szemben azokat a – szervezetünk számára nélkülözhetetlen – anyagokat nevezzük, amelyek nem szolgáltatnak energiát. Főbb csoportjaik az ásványi anyagok, a vitaminok és a vitaminnak nem minősülő egyéb, szervezetünk számára hasznos vegyületek, amilyenek például a flavanonok, flavonok, flavonolok és antocianidinek.