Vashiány és vérszegénység – mi az összefüggés?

Szántó Diána dietetikus időről időre tippekkel és jó tanácsokkal lát el bennünket, hiszen hitvallása, „hogy elhatározással, akaraterővel, apró változtatásokkal és odafigyeléssel sokat tehetünk egészségünk érdekében.” 

Szántó Diána

A vashiány az egyik leggyakrabban előforduló hiánybetegségek egyike- és bár sokszor nehéz felismerni összetett tünetei alapján, mégis számos probléma kiváltó oka lehet.

Mi okozhatja?

A szervezet vashiányos állapota több okból kifolyólag is felléphet: a nem megfelelő táplálkozás miatt elégtelen a vasbevitel; nagyobb mennyiségű vérvesztés történt például egy műtét során; a szervezetnek fokozódik a vasszükséglete például kamaszkor, terhesség vagy szoptatás miatt; valamilyen felszívódási probléma miatt elégtelen a vas felszívódása; de vashiányos állapot alakulhat ki abban az esetben is, ha túlsúlyba kerül a vas felszívódását gátló anyagok (pl. savcsökkentők, antibiotikumok, kávé, tea) bevitele.

Milyen tüneteket produkálhat?

Mindenképpen gyanakodjunk vashiányra, ha a következő tünetek közül valamelyiket- esetleg többet is- észlelünk: fáradékonyság, kimerültség, ingerlékenység, a memória és a koncentráció romlása, fejfájás, szédülés, a szájzug berepedése, törékeny körmök, afták a nyelven vagy a száj nyálkahártyáján. Mindezek mellett az ún. nyugtalan láb szindróma hátterében is állhat vashiány.

A diagnózis vérvétel útján állítható fel, fontos, hogy minden esetben szakorvos elemezze ki a leletet, hiszen a hiánybetegség akkor is fennállhat, ha a laborértékekben nincsen jelentős eltérés!

Vashiány és vérszegénység- mi az összefüggés?

A vashiányos vérszegénység lényege, hogy a vashiány miatt csökken a vér oxigénszállító elemeinek mérete valamint mennyisége. A vas felszívódása a bélrendszerben történik, a folyamat alapvetően a vérképzés igényei szerint szabályozott, azonban befolyásolja a tápcsatorna állapota valamint a táplálék vastartalma is. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre elegendő vasmennyiség a vérképzéshez, úgy kialakul a vérszegénység.

Szervezetünk körülbelül 3-5 gramm vasat tartalmaz, melynek mintegy kétharmad része a vörösvértestek hemoglobinjában található.

Mennyi a napi szükségletünk?

A férfiak átlagos napi vasszükséglete 8 milligramm, míg a nőknek ennek több, mint kétszeresére- 18 milligrammra van szükségük.

Hogyan kezelhető a vashiány?

A kezelés első lépése a kiváltó probléma megszüntetése- vérzés esetén a forrás megkeresése és megszüntetése; felszívódási zavar esetén annak kezelése. Mindezzel párhuzamosan meg kell kezdeni a vas pótlását.

A vashiány kialakulása- ha más betegség nem áll a háttérben- kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás révén könnyen megelőzhető. Érdemes megjegyezni, hogy könnyen felszívódó, jelentős mennyiségű vasat tartalmaznak a vörös húsok, a halak, a tenger gyümölcsei, a belsőségek közül a máj, a lép; a növényi táplálékok közül pedig a búzacsíra, a tökfélék, a bab, valamint a lencse.

A vas felszívódását segíti a béta-karotin (sárgarépában, sütőtökben, sárgadinnyében), valamint a C-vitamin. Léteznek azonban felszívódást gátló anyagok is, ilyen például a spenót oxálsav tartalma, a kávé koffeintartalma, a tea csersavtartalma, a magas rosttartalom például a teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú gabonatermékekben. A kalcium szintén gátolja a vas felszívódását. Ezen kívül egyes gyógyszerek, antibiotikumok, savcsökkentők is blokkolják a vas bélrendszerből történő felszívódását.

Végül lássuk néhány- a Toman Diétában is fogyasztható- élelmiszer 100 grammjának vastartalmát: az első szakasztól étrendbe illeszthető fejes saláta és karfiol 0,2 milligramm; a spenót- amely szintén már az első szakasztól fogyasztható- 4 milligramm vasat tartalmaz. A túró szintén 0,2 milligramm, míg a csirkehús 10 dkg-ja 3 milligramm vas bevitelét jelenti.