Zamatos turbolya

Nem mindenki hallott a turbolyáról, pedig ez a különleges illatú zöldfűszer az április igazi sztárja! Valódi szezonális élelmiszer, mivel csak frissen használható – szárítani nem nagyon szokás, mert elveszíti aromáját. Leveleit ilyenkor érdemes szedni leginkább, később ugyanis megkeserednek, élvezhetetlenné válnak.

A zellerfélék családjába tartozó turbolyának több mint egy tucat faja létezik; fűszernövényként ezek közül a zamatos turbolya használatos. Levelei első ránézésre a petrezselyemre hajaznak, illatuk azonban teljesen más, ánizsos jellegű. A turbolyát a francia konyha a fines herbes, azaz a finom zöldfűszerek közé sorolja. Valóban finoman kell vele bánni: leginkább a főzés végén érdemes az ételhez adni. Kitűnően passzol a kucsmagombához és a legkülönbözőbb tojásételekhez, de jól illik a húsvéti bárányhoz, továbbá egyes levesekhez és mártásokhoz is. A túró fűszerezésére is ideális. Ilyenkor, kora tavasszal salátát is érdemes készíteni belőle. Nagyobb mennyiségben fogyasztva jelentős foszfor- és káliumforrás, emellett antioxidáns-tartalma is számottevő. A turbolyalevelek forrázatát a hagyományos népi gyógyászat hurutos megbetegedésekre, máj-, hólyag- és vesepanaszokra, emésztőszervi problémákra is alkalmazta egykoron; akár szárított formában is, bár – mint említettük –, íz- és illatanyagai jó részér ilyenkor elveszíti. A régi görögök még arcfiatalító tonikot is készítettek turbolya és egyéb gyógynövények felhasználásával.

Ha a piacon nem kaptunk turbolyát, erdők alján, leginkább akácosokban érdemes keresgélni. Mindenképp vigyünk magunkkal növényhatározót, nehogy véletlenül összetévesszük valamilyen mérgező növénnyel! Jellegzetes, ánizsos illata szerencsére elég jól megkülönbözteti ezektől, de nem árt az óvatosság.

A zöldfűszerek a Toman Diet 2. szakaszától fogyaszthatók.