Csalónap, csalóétkezés – valóban olyan nagy bűn?

Szántó Diána dietetikus időről időre tippekkel és jó tanácsokkal lát el bennünket, hiszen hitvallása, „hogy elhatározással, akaraterővel, apró változtatásokkal és odafigyeléssel sokat tehetünk egészségünk érdekében.” 

Szántó Diána

A testtömeg csökkentő étrenddel kapcsolatban rendszeresen találkozhatunk az olyan kifejezésekkel, mint “csalóétel”, “csalóétkezés” vagy “csalónap”. Minden diétázó útja során van olyan nap, amikor nem tud ellenállni a csábításnak, és a diéta keretein kívül eső ételt vagy ételeket, mennyiségeket fogyaszt.

De vajon tényleg muszáj, hogy bűntudatunk legyen utána? Helyrehozhatatlan a diéta alatt csalónapot tartani? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre ad választ a szakértő, illetve tanácsokkal lát el minket arra az esetre, ha elkerülhetetlennek látjuk a csalónapot.

Mi is az a csalónap vagy csalóétkezés?

Divatosan csalónapként terjedt el a köztudatban az a nap amikor a diétázók olyan ételeket fogyasztanak, amelyeket egyébként nem szabadna. Ennek kisebb léptékű változata a csalóétkezés, amikor csak egyetlen étkezés alkalmával szegik meg a diétás előírásokat.

Először is fontosnak tartom leszögezni, hogy helyesen felépített testtömeg-csökkentő étrend esetén, amely nem tartalmaz drasztikus megszorításokat, nincs szükségünk csalónapokra. Továbbá maga a kifejezés sem szerencsés, hiszen az elnevezés (csalónap, bűnözőnap) már önmagában is bűntudatot kelt az emberben. Az lenne a legcélszerűbb, ha minden szélsőségtől mentes, drasztikus megszorításokat mellőző étrendet építenénk fel, amely saját szükségleteinkhez, aktivitásunkhoz, életmódunkhoz kerül kialakításra és hosszú távon is tartható.

Természetesen vannak olyan élethelyzetek- pl. egy-egy családi összejövetel, esküvő, vagy a különböző ünnepek- amikor jóformán elkerülhetetlen a melléevés.

Ha egy hosszabb időtartamú diéta után vagy a diétát megszakítva, közben tartunk csalónapot, amikor több kalóriát viszünk be a testünkbe, vagy olyan ételeket, ételtípusokat, amiket azt megelőzően kerültünk, nem fogyasztottunk, annak a szervezetünkre is vannak hatásai. Előfordulhat hasi diszkomfortérzés, ha többet ettünk, mint amennyit előtte, vagy olyat, amit a diéta során nem került a tányérunkra. Ennek következtében az emésztésünkben is változást észlelhetünk. 

Természetesen felmerül bennünk ilyenkor a kérdés, hogy a csalónapnak vagy csalóétkezésnek van -e hatása az eddigi diétázásunkra, erőfeszítéseinkre. Nem kell megijednünk, egy ilyen nap miatt nem veszik kárba minden eddigi munkánk, nem rontja el a teljes diétát egyetlen csalónap. Viszont másnap jobban oda kell figyelnünk az étkezésünkre, hogy visszatérjünk a diéta ritmusába, ne maradjon fent a kizökkent állapot.

Hogyan csalj, ha úgy érzed, nem bírod nélküle?

Abban az esetben, ha elkerülhetetlen a félreevés, nagyon fontos, hogy megértsük, nem az a lényeg, hogy rövid idő alatt, minél több kalóriát fogyasszunk el, minél “rosszabb” élelmiszerekből. Maradjunk az észszerűség határain belül, ne veszítsük el teljesen a kontrollt! Ha van rá lehetőségünk, válasszuk a “kevésbé rossz” ételeket, pl. gyümölcsös, túrós édességeket, vizes gyümölcsfagylaltot a tejszínes helyett. 

Ma már a legtöbb étteremben van lehetőség arra, hogy a köretet kicseréljük, ebben az esetben kérjünk fél adag köretet, valamint mellé friss zöldségekből készített salátát. Figyeljünk arra, hogy a saláta dresszingek tartalmazhatnak hozzáadott cukrot, valamint általában majonéz az alapjuk. Sok kalóriát spórolhatunk, ha ezt kihagyjuk az étkezésünkből.

Társasági összejövetelek alkalmával általában központi szerepet kap az alkohol is. Amennyiben szeretnénk elfogyasztani egy pohár bort vagy nem szeretnénk kimaradni a koccintásból, mind a borok közül, mind pedig a pezsgőből érdemesebb a száraz, esetleg a félédes fajtákat választanunk. A bort fogyaszthatjuk akár fröccsként is- így kevesebb alkohol és ezáltal kevesebb kalória kerül az italunkba.

Csalónap után koplalás? 

Gyakori hiba, hogy a félreevés után fellépő bűntudat miatt a diétázók másnap éhezéssel próbálnak kompenzálni. Ezt semmiképpen ne tegyük- hiszen az éhezés hatására szervezetünk először az izmainkat és nem a zsírraktárakat kezdi leépíteni!

A fent leírtak mellé fontos megjegyezni, hogy minden diétának, fogyókúrának van lelki-pszichés oldala is, amire ugyan olyan fontos, hogy figyeljünk. Néha a kedvünk, vagy egy-egy hangulatunk eluralkodhat rajtunk, amikor egyszerűen szeretnénk kicsit lazítani, oldani magunkon. Megenni a kedvenc sütinkből egy szeletet, vagy csak épp, azt, amit megkívánunk. 

Először is vegyük észre, hogy ez a vágyunk miből ered. Kimerültség, fusztráltság, vagy egy nehéz nap áll e mögötte? Majd mérlegeljük, és döntsük el, hogy ez valóban olyan mértékű e bennünk, hogy megszegjük miatta a diétánkat. 

Ha úgy érezzük, tényleg ez az a pont, amikor “csalunk”, tudatosítsuk magunkban azt is, hogy ilyen lelkiállapotban a tiltás, tehát az, ha megtartjuk a diétát lelkileg negatív hatással lehet ránk, és kedvünket szegheti a további diéta betartására, mint az, ha egyszer-egyszer és tényleg csak szükséghelyzetben engedünk a vágyainknak.

Szükség van tehát a csalásra?

Összegzésként tehát jegyezzük meg, hogy helyesen felépített étrend esetén nem lesz szükségünk csalásra, egy kis odafigyeléssel könnyen átalakíthatjuk kedvenc ételeinket úgy, hogy mértékkel beilleszthető legyen diétánkba. Ma már egy sor reform hozzávaló segítségével a hagyományos ételeket is lehet készíteni a diétánkra hangolva. Legyünk kreatívok! Figyeljük a testünk és a lelkünk jelzéseit is, tudatosan mérlegeljük a helyzetünket!

Félreevés esetén is maradjunk az ésszerűség határain belül, ne veszítsük el teljesen az önkontrollt, utána pedig semmi esetre se próbáljunk kompenzálni éhezéssel!