Fehér cukor, barna cukor, nádcukor – ne vessz el köztük!

Szántó Diána dietetikus időről időre tippekkel és jó tanácsokkal lát el bennünket, hiszen hitvallása, „hogy elhatározással, akaraterővel, apró változtatásokkal és odafigyeléssel sokat tehetünk egészségünk érdekében.” 

Szántó Diána

Az életmódváltók körében leggyakrabban az édesítőszer az, amit elsőként szeretnének lecserélni konyhájukban. Hiszen azt talán mindannyian tudjuk, hogy a cukor igen magas üres kalória tartalommal rendelkezik. És itt rögtön fel is merül, hogy mit válasszunk helyette? 

Fehér cukor vs. barna cukor: van-e különbség köztük?

A legtöbben rögtön a barna cukorhoz nyúlnának, azt gondolván, hogy természetesebb színe miatt több benne az ásványi anyag. Valamint – a teljes kiőrlésű pékáruk barna színére asszociálva- hogy lassabban emeli meg vércukor szintünket, mint a túlfinomított fehér. 

Lássuk hát, mi az igazság!

A barna cukor színét, a fehér cukornál kissé ragacsosabb állagát, valamint karamellszerű ízét az ún. melasz adja, mely kb. 3-4%-nyi mennyiségben található meg benne. 

De mi is az a melasz?

A cukor ipari előállításánál keletkező melléktermék, mely nagyjából fele mennyiségben cukrot tartalmaz. Emellett elenyésző mennyiségben található benne kevés szerves anyag- így pl. vas, kalcium, magnézium, valamint víz. Mivel ezek annyira elhanyagolható mennyiségben találhatóak meg a barna cukorban, hogy tulajdonképpen a barna cukor élettani hatása megegyezik a fehér cukoréval. 

Ne dőljünk be tehát az ügyes marketingfogásnak, hiszen a hagyományos kristálycukor két-háromszoros áráért kínált barna cukor -néhány érzékszervi tulajdonságon kívül- nem különbözik a fehértől. 

Nádcukor- jobb-e a hagyományos cukornál?

Az utóbbi években igen elterjedt lett a nádcukor is, mint a kristálycukor alternatívája. Érdemes azonban tudnunk, hogy a világ cukortermelésének kb. 70%-a cukornádból történik. Így közel sem annyira különleges a nádcukor, mint gondolnánk. Ára- mely kb. háromszorosa a kristálycukor árának- csupán annak köszönhető, hogy a cukornád csak a trópusi területeken terem. Így messziről kell szállítani ahhoz, hogy a hazai boltok polcaira kerülhessen. Ezen kívül azonban a nádcukor nem különbözik a cukorrépából előállított kristálycukortól: ugyanaz az egyszerű molekula alkotja, csak a nádcukor esetében nincs finomítva. Ásványi anyagokat- a cukorrépából előállított kristálycukorhoz hasonlóan- jelentéktelen mennyiségben tartalmaz. 

Barna cukrot előállíthatnak cukornádból, valamint cukorrépából is. Azonban ahogy azt már fentebb olvashattuk ásványi anyagokat az is csak elenyésző mennyiségben tartalmaz. 

Összefoglalva tehát a barna cukor, a nádcukor, valamint a barna nádcukor sem tartalmaz számottevően több ásványi anyagot, mint a cukorrépából készült hagyományos kristálycukor. Nem érdemes tehát azokat két-háromszoros áron megvásárolni. 

Mi lehet akkor a jó alternatíva?

Fogyókúrázóknak- ha egyéb egészségügyi probléma nem áll fenn- jó döntés lehet a természetes cukorpótlók közül választani. Ma már nagyon könnyen hozzájuthatunk az eritrithez, xilithez, sztíviához. Az eritritnek gyakorlatilag elhanyagolható a kalóriatartalma, édesítő ereje azonban gyengébb, mint a kristálycukornak. Valamint 160 Celsius-fok felett elveszti édes ízét, így főzésnél, sütésnél figyeljünk erre! 

A xilit alkalmazását tekintve nem különbözik a fehér cukortól, kalóriatartalma viszont kevesebb, valamint glikémiás indexe is jobb- így tehát nem okoz hirtelen vércukor emelkedést. 

A sztívia nem tartalmaz kalóriát, nem emeli a vércukorszintet, valamint hő hatására nem veszít édesítő erejéből. Számos formában elérhető, így sütéshez, főzéshez is jól használható. 

Cukorbetegség, inzulinrezisztencia esetén is fogyasztható mindhárom természetes cukorpótló. Figyeljünk azonban arra, hogy a xilit kalória- és szénhidráttartalmát bele kell számolni a napi fogyasztható mennyiségbe!