Omega-3 zsírsavak pótlása

Több írásunkban is kiemeltük már az omega-3 zsírsavak fontosságát. Ezek közül szigorúan véve az ún. alfa-linolénsav (ALA) számít esszenciális zsírsavnak, ezt ugyanis semmilyen úton-módon nem képes előállítani szervezetünk, így muszáj a táplálékkal bevinnünk. Az ALA legjobb étrendi forrásai közé tartozik a frissen darált lenmag, ill. az étkezési lenolaj, továbbá a chia-mag  és a dió, valamint a dióolaj is. Az alfa-linolénsavból már képesek vagyunk hosszabb szénláncú omega-3 zsírsavakat – mint amilyen az ún. EPA és DHA – is előállítani, ám arról keveset tudunk, hogy ennek az átalakításnak mekkora a hatásfoka, és ez hogyan változik személyenként, nemenként vagy épp az életkor függvényében. Emiatt a szakemberek azt javasolják, hogy EPA- és DHA-forrásokat is iktassunk be az étrendünkbe. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szakvéleménye szerint „az EPA és a DHA hozzájárul a szív megfelelő működéséhez”, ez a hatás pedig 250 mg EPA és DHA napi bevitelével érhető el. Az EPA és DHA legfontosabb étrendi forrásai a halak, ill. halikrák, továbbá egyes állati belsőségek.

No, de mi legyen azokkal, akik irtóznak a szálkáktól, vagy egyszerűen nem szeretik a hal ízét? Számukra halolaj-készítmények széles skálája áll rendelkezésre. Ezek ugyan nem biztosítják mindazon tápanyagok összességét, amelyekhez a halfogyasztás révén hozzájuthatnánk, de kifejezetten koncentrált forrásai az omega-3 zsírsavaknak.

Mire figyeljünk a megfelelő halolaj-készítmények kiválasztásánál? Egyrészt fontos, hogy a napi adag tartalmazza a már említett 250 milligrammnyi EPA+DHA-mennyiséget. Másrészt – mivel ezek a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak meglehetősen kényesek az oxidatív károsodásra –, az is fontos, hogy figyeljük a lejárati dátumot, és megfelelően hűvös, sötét helyen tároljuk a készítményt. A kapszulák időnkénti szétharapásával ellenőrizhetjük, hogy nem avasodott-e meg a halolaj, ezt ugyanis általában már az ízéről is meg lehet állapítani.