Rost, rostbevitel, nyers étkezés

Bíró Orsi molekuláris biológus és Lovászi Eszter dietetikusunk írása – a Toman Diet szakértői

A fogyókúra legfontosabb része a mindennapi rostbevitel. A Toman Diet program során a diéta alapja a napi rostbevitel, hogy az emésztésünk és a vércukorszintünk szinten legyen tartva. Ha nem visszük be a napi ajánlott rostmennyiséget, akkor nem csak az anyagcserénk fog lelassulni, hanem az emésztésünk is rossz lesz. A Toman Diet termékeknél a fehérjetartalom is magas, valamint a snackeknél és az italporoknál is odafigyelünk, hogy elegendő rosthoz jusson a szervezet. Ha valamilyen oknál fogva nem jó az emésztés, abban az esetben szoktuk ajánlani pluszban az útifűmaghéjat vagy a Darmpflege növényi alapú természetes hashajtót. Figyelem! A diéta során soha ne alkalmazzunk mesterséges hashajtókat, mert a bélflórát teljesen tönkreteszi, és az emésztést is lelassítja, ami székrekedéshez vezethet. Az útifűmaghéjról az előző cikkben olvashatsz bővebben.

Rostról röviden, hogy miért is figyeljünk a rendszeres fogyasztására

Rostok

A rostok olyan növényi eredetű szénhidrátok, amelyeket a szervezetünk nem képes megemészteni, ezért eljutnak a vastagbélbe. Mi szükség van rájuk, ha végül is emésztetlenül távoznak a szervezetünkből? Többféle jótékony hatásuk is van, ezért annyira fontos a rostokban gazdag táplálkozás. Hatékonyabbá teszik a víz megkötését, az elfogyasztott ételek felszívódását, a bélműködést, az emésztést. Felszívják az epesav sóit és a koleszterint, megkötik az emésztéskor termelődő gázok egy részét. A rosthiányos táplálkozás rövidtávon székrekedést, hosszútávon elhízást, cukorbetegséget vagy akár vastagbélrákot is okozhat.

Magyarországon a felnőttek számára ajánlott átlagos napi rostbevitel: 25-35 gramm (ez kb. egy kilogramm zöldségnek vagy 5-10 dkg korpának felel meg). Az ideális mennyiség függ a környezettől, az életmódtól, az életkortól stb., ez magyarázza, hogy bizonyos országokban vagy egyes élethelyzetekben (pl. fogyókúra kapcsán) más-más mennyiség az ajánlott.

A rostok fajtái: Az étkezési rostokat oldhatóságuk és táplálkozás-élettani viselkedésük szerint két csoportra osztjuk:

• Vízben oldódó rostok

Ilyenek például a pektin, gumiarábikum, zab, inulin, oligofruktóz, stb. Mivel zselésítő (gélképző) tulajdonsággal rendelkeznek, a víz mellett egyéb táplálékokat is megkötnek, lassítják és egyben hatékonyabbá teszik az emésztést. Az ételek egy része ezért könnyebben juthat el a bélrendszer megfelelő helyére. Csökkentik a koleszterinszintet, illetve a vércukorszint hirtelen megugrását az étkezéseket követően.

Jótékonyan hatnak a zsír- és szénhidrát-anyagcserére és közvetve a bélfalak nyálkahártyáira.

Fertőzések, hasmenés esetén megkötik a baktériumok termelte méreganyagokat is, ezért elősegítik a gyorsabb gyógyulást.

• Vízben nem oldódó rostok

Ilyenek például cellulóz, szója-poliszacharid, egyes keményítők, stb. A vizet ezek is megkötik, de mivel nem oldódnak fel benne, felduzzadnak, és segítenek a vastagbél adott szakaszának teljes kitöltésében, ezáltal a béltartalom hatékonyabb továbbjutásában, végső soron a gyakoribb és könnyebb székelésben is. Az étkezések után a megduzzadó rostanyag könnyen eltölti a beleinket, jóllakottság-érzést nyújt, miközben a megevett tápanyag egy része emésztetlenül fog távozni. Mindezek következtében hatékonyan csökken az elhízás veszélye.

Miért fontos a megfelelő rostbevitel?

A rostok rendkívül fontos elemei táplálkozásunknak, a legtöbb ember sajnos mégsem fogyaszt belőlük eleget. Az átlagos magyar alig 10-15 gramm rostot eszik meg naponta, ami jóval kevesebb az ajánlott 25-40 grammnál.

Rostok hatása az emberi szervezetre 

Élelmi, más néven diétás rostnak nevezik a növényi eredetű táplálkozási ballasztanyagokat, nem emészthető szénhidrátokat és egyéb, az emésztőnedveknek ellenálló élelmiszer-összetevőket.

Az étkezési rostok nem emésztődnek meg, ezért nem szívódnak fel, érintetlen formában jutnak le az alsó bélszakaszba. Egy részüket a vastagbélben található baktériumok enzimjei kisebb, főként szerves savas molekulákra bontják, ezáltal a széklet vegyhatását savas irányba tolják el, elnyomva a rothasztó baktériumok szaporodását.

Nagy vízkötő képességük révén és saját tömegük segítségével megnövelik a béltartalom mennyiségét, serkentik a bélmozgást, rövidítik a salakanyagok áthaladási idejét, a tranzitidőt, lágyabbá, könnyen üríthetővé teszik a székletet.  A rostgazdag étkezés elengedhetetlen az egészséges élethez. A rostok elősegítik a normál bélműködést, hozzájárulnak emésztésünk megfelelő működéséhez, csökkentik a koleszterinszintet, méregtelenítenek. Fogyasztásuk kiegyensúlyozottabb vércukorszintet eredményez és az egészséges testsúly elérését is támogatják.

Nyers étkezés, nyers-étrend diéta

A nyers étkezés vagy élő enzimekben gazdag étkezés a lehető legegészségesebb étkezési forma. Szükségszerű, hiszen egyre több a beteg és túlsúlyos ember, aminek többnyire a helytelen és rendszertelen táplálkozás az oka. A lényege az, hogy a gyümölcsöket, zöldségeket, salátákat, zöld leveles növényeket, magvakat, olajos magvakat és csírákat természetes formájukban, minden olyan eljárás kiiktatásával  fogyasztjuk, amely 40 Celsius-fok fölé hevíti őket. Ez ugyanis az a határ, ami felett már a természetes növényekben található élő enzimek elpusztulnak. A sütés-főzés, a magas hőmérséklet tönkreteszi az ételeket, mivel lényeges tápanyagok, enzimek mennek veszendőbe. Pont azok, amelyek vízzel és oxigénnel látják el a sejtjeinket, amelyek folyamatosan körforgásban és sejtmegújító folyamatokban vesznek részt. Az élelmiszerfeldolgozás során szervezetünk számára számtalan emészthetetlen kémiai vegyület keletkezik, amelyek méreganyagok formájában rakódnak le a test különböző részein. A hevítési folyamatok során keletkezett salakanyagok a vérkeringéssel eljutnak a sejtekhez, ott felhalmozódnak, és tömítéseket okoznak. Ez anyagcserezavarokhoz vezethet, aminek egyenes következménye az elhízás, az emésztőszervi, kiválasztószervi és keringési problémák állandósulása, a test korai öregedése, majd idő előtti elhasználódása.

A nyers ételek gyógyító hatása

Az anyatermészet mindent megteremtett gyermekei számára. Szervezetünk minden egyes sejtje az általunk elfogyasztott ételekből keletkezik. A bőrünk 2-4 hetente megújul, a májunk 5 havonta, az ízlelőbimbóink 10 naponta, a tüdőnk 6 hetente, a beleink 2-4 naponta, a hajunk 3-6 évente, a csontjaink 10 évente. Az emberi szervezet egy szuperintelligens organizmus, amely tudatunkon vagy akaratunkon kívül is folyamatosan, óramű pontossággal megteszi a szükséges feladatokat. Ha azt vesszük alapul, hogy a szervezet mindig az öngyógyítást, a hibák, a harmonikus működés helyreállítását igyekszik megcélozni, akkor nagyon is figyelembe kell vennünk, hogy mi ezeket a folyamatokat ne akadályozzuk. Épp ellenkezőleg, támogassuk.

Nyers étkezés a mindennapokban

A nyers ételek tápegészek, hiszen megfelelő arányban található bennük minden vitamin és ásványi anyag, víz és enzimek. Bővelkednek rostokban, elősegítik a mindennapi tisztulást. Optimálisabb fehérjebevitelt tesznek lehetővé, hiszen a növényi fehérje sokkal könnyebben és jobban beépül a szervezetbe, mint az állati fehérjék. Nem elhanyagolható a nyersételek gyulladásgátló- és antibiotikus hatása sem, emellett megfelelő zsír- és koleszterintartalommal rendelkeznek. Az élő ételek fokozzák az anyagcserét, és lúgosító hatásúak, szemben a főtt ételekkel, amelyek többnyire savasítanak (hús, tejtermék, tojás, gluténtartalmú ételek stb).

Ám ezt a típusú táplálkozást csak kiegészítőként érdemes használni. A legtöbben a fogyás végett kezdik el a diétát. A táplálkozási hiányok problémát okoznak. Alapvetően az állati élelmiszereket kizáró, csak növényi élelmiszereket engedő irányzatok jelentik a problémát: nagyon nehéz bevinni azokat a tápanyagokat, amiket főként állati eredetű élelmiszerekből fedezünk. Nem jut a szervezetbe elegendő D-, B12-vitamin, szelén, cink, vas és omega-3 zsírsavak, hogy egészségünket megőrizzük. Nyers, kizárólag növényalapú ételekkel, kiegészítők nélkül ezekből gyakorlatilag lehetetlen elegendő mennyiségűt bevinni a szervezetbe.